Tessedik Sámuel élete és munkássága

13. Tessedik Sámuel élete és munkássága

(1742-1820)

o   Evangélikus lelkész, korának kiemelkedő pedagógus-egyénisége

o   1791. Tanulmány: „Tizenkét paragrafus a magyar iskolaügyről”

o   falusi életre kell nevelni a gyermekeket - hangoztatja Tessedik

o   A falusi iskolákból teljesen hiányzik a kétkezi munka

o   A tanítás módszerei sem megfelelőek: a gyerekek emlékezetét sokféle fölösleges ismerettel terhelik túl, egyéb testi és lelki képességeik így teljesen visszafejlődnek.

o   A vallásos nevelés „hamis néphitnek, durva előítéleteknek, ferde vallási fogalmaknak” káosza

o   A tanítók gyenge képzettsége

o   Mindezzel saját tapasztalatait, szarvasi mezőgazdasági „szorgalmatossági” iskolájának eredményeit szembesítette

o   Gondolkodásmódját a pietizmus gyakorlatias vallásosságaéppúgy befolyásolta, mint Rousseau és a filantropizmus természetelvű pedagógiai fölfogása, valamint a  elvilágosodás racionalizmusa.

o   Szarvason döbbent rá a feudális viszonyuk között élő parasztság elmaradottságára, mélységes tudatlanságára

o   Német nyelven írta „A parasztember sorsa milyen és milyen lehetne Magyarországon” című könyvét. A parasztság helyzetét elemezve bebizonyította, hogy a Ratio Educationis nem segített a népoktatás megjobbításában. „A sokat ígérő csillogó remények szertefoszlottak”, a falusi népiskolákban csak az ábécéskönyvek reformjáig jutottak el.

o   A parasztgyermekek számára mindenekelőtt a természet, a környező világ megismerését tartja fontosnak. Csak így válhatnak ügyesebb gazdává, értelmesebb honpolgárrá

o   Tessedik 1780 májusában hat hold szikes földet kapott földesurától. Saját költségén iskolát építtetett rajta, kertet létesített, szerszámokat, szakkönyveket vásárolt. Ebben a „szorgalmatossági” iskolában tanította feleségével és tanítótársaival „a mindkét nembeli serdültebb szarvasi ifjúságot”.

o   Miből állt a tananyag? Az írás, olvasás, számolás, földrajz és történelem elsajátítása mellett az emberrel és az ember környezetével foglalkoztak. Az egészségismeretet és természettant a mezőgazdaságtan egészítette ki - figyelembe véve a falusi nép igazi szükségleteit.

o   A szarvasi „szorgalmatossági iskola”, a „gyakorlati-gazdasági tanmódszer” egyre több hívet szerzett Tessediknek - II. József 1787-ben kitüntetést adományozott neki

o   A közismertség azonban nem pótolta az anyagi forrásokat - pénzt sehonnan sem kapott az iskola. Éppen ezért 1795-ben négy esztendeig szünetelt a tanítás az intézetben

o   1799-ben taníthatott ismét a szarvasi pedagógus, miután a bécsi udvar belátta: szükség van jól képzett gazdászokra - kétesztendős szakszerű képzésre

o   1803-ban Tessedik a Szentpétervári Szabad Gazdasági Társaság kiírására pályázatot küldött be. A német nyelvű, terjedelmes pályamunka azzal foglalkozik, hogy miként lehet felkelteni az alsóbb néposztályokban a „tevékenység, a buzgóság és a munkában való szorgalmatosság szellemét”.

o   A szarvasi reformer ebben a tanulmányában riasztó képet fest korának tanítóiról: „Kik vállalnak tanítói mesterséget? – tanítók képzése is szükséges, ne csak azok válasszák ezt a mesterséget, akik másban megbuktak

o   Tessedik nemcsak a férfipedagógusra gondolt. A maga korában szokatlan módon a tanítónők szerepére irányította a figyelmet

o   Az 1800-as évek elején a szarvasi „szorgalmatossági” iskola fellendült

o   A siker azonban nem tartott sokáig. Tessedik magára maradt, az iskola anyagi támogatása az országos tanulmányi alapból minimálisnak volt mondható. A magyar földön páratlan intézet - amelynek már nem kevesebb, mint 991 tanulója volt - 1806 októberében végleg bezárta kapuit.

o   Tessedik egyházi feljebbvalója, az evangélikus esperesség latin iskola mellett döntött.