Nagy László reformpedagógiája

19. Nagy László reformpedagógiája

o   Nagy László (1857-1931) a magyarországi reformpedagógia egyik legfőbb alakja.

o   Életpályájával megalapozta a gyermekközpontú szemléletmód elterjedését Magyarországon.

o   A gyermektanulmányozásnak, mint tudománynak úttörő, kutató tudósa, mint mozgalomnak kezdeményezője, szervezője és hatásos propagandistája.

o   Nagy László pedagóguscsaládban született, és ő is az lett. 1881-től segédtanító, 1885-től rendes tanár, majd 1892-től címzetes igazgató volt. A kísérleti lélektan oktatásával is megpróbálkozott és szakfelügyelőként is tevékenykedett. Nyugdíjas éveiben sem tétlenkedett. Ő szervezte meg a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium lélektani laboratóriumát. Mindemellett még geológiai tanulmányokat is folytatott.

o   Nézetei ma is helytállóak, megállapításai ma is használhatóak, alkalmazhatóak.

o   Az ő nevéhez fűződik a II. Országos és Egyetemes Tanügyi Kongresszus megszervezése is.

o   Reformpedagógiai nézetek + gyermekpszichológia

o   1900-ban ismerkedett meg Nagy László a reformpedagógiai törekvésekkel egy tanulmányúton - elképzelés - gyermektanulmányi társaságot kellene alapítani Mo.-n

o   A Gyermektanulmányi Bizottság 1903-ban alakult meg. Időközben Nagy Lászlónak megjelent egy könyve a következő címen: Fejezetek a gyermekrajzok lélektanából.

o   A Magyar Gyermektanulmányi Társaság 1906-tól működött egészen 1944-ig. Ez a társaság volt Nagy László életpályájának egyik legfőbb állomása. A társaság célja felkarolni a gyermekek tanulmányozását. Rendes és rendellenes fejlődésű gyermekek tanulmányozásával is foglalkoztak.

o   A társaságnak több szakosztálya is volt:

°         Kísérleti lélektani szakosztály vezetője Ranschburg Pál

°         Adatgyűjtő szakosztály vezetője Pekár Károly

°         Pedagógiai szakosztály vezetője Weszely Ödön

°         Jogi és gyermekvédelmi szakosztály vezetője Nemes Lipót

o   A Gyermek című folyóiratot 1907-ben adták ki először és egészen 1943-ig megjelent. Nagy László 22 éven át szerkesztette a folyóiratot.

o   Nagy László első nagy szisztematikus munkája A gyermek érdeklődésének lélektana à fejlődés lélektani szempontból közelíti meg a gyermek érdeklődésének fejlődését.

o   1917-ben létszámon felüli állományba helyezték. Azonban ő ebben a helyzetben sem volt tétlen. A TITOE (Tanító Intézeti Tanárok Országos Egyesülete) elnöke maradt és továbbdolgozott a TITOE, majd a Közalkalmazottak Országos Szövetsége Tanítóképző Intézeti Szakosztálya Bizalmi Tanácsának elnökeként, és a Gyermektanulmányi Társaság ügyvezető elnökeként az 1918-1919-es forradalmak idején jelentős szerepet játszott az egységes, demokratikus közoktatás és a felsőfokú tanítóképzés koncepciójának kimunkálásában.

o   Nagy László úgy beszélt magáról és a Gyermektanulmányi Társaságról, hogy ők az emberszeretet és legfőképpen a gyermekszeretet képviselői, akik jobbá szeretnék tenni a világot az által, hogy megreformálják az oktatást. Úgy tartotta, hogy a gyermeket is megilletik azok a jogok, melyekkel a felnőttek rendelkeznek, ezek pedig a saját kultúrához, az egyéniséghez való jogok. Erről bővebben olvashatunk a Nagy célok című beszédének publikációjában.

o   Nagyon fontosnak tartotta, hogy a nép művelt legyen. Olyan iskolarendszert szeretett volna kialakítani, melyben mindenkinek esélye van a tanulásra, melyben a különböző társadalmi rétegek közötti különbségek kiegyenlítődnek.

o   Népiskolát tervezett, mely 8 osztályból állt, kötelező és ingyenes volt. Célja volt még,hogy az iskolából kikerülő emberek szeressék a munkájukat, örömmel dolgozzanak, hogy munkájukkal a közt szolgálják. Elérte, hogy a minisztériumban olyan emberek dolgozzanak, akiknek tanítóképző végzettsége van.

o   Mindezeken kívül még a Gyermektanulmányi Társaság megreformálása is szóba került. Három feladatot láttak elő, amelyet meg szerettek volna valósítani:

°         tudományos gyermektanulmányi működés

°         pedagógiai elméleti és gyakorlati működés

°         népszerűsítés

o   Csökkentsék az egy nevelőre illetve pedagógusra eső gyermeklétszámot, hogy azok hatékonyabban meg tudják figyelni tanítványaikat – 1919. cikk: Az egyéni nevelés az iskolában

o   Nagy Lászlónak 1919 augusztusában számvetést kellett írni a Magyar Gyermektanulmányi Társaság terveiről, a létesített intézményekről.

o   Pl.: Létesített vagy tervezett intézmények, szervezetek s tervek Iskolaszervezet:

°        Kisdedóvó játékiskola, Egységes népiskola, Líceum, Munkásképző szakiskola

°        Főiskolák: Szakiskolák, Tudományegyetemek, Munkásegyetemek

o   Átmeneti tantervek

o   Iskolák pedagógiai berendezése: Iskolai egyéniségi lapok szerkesztése, Iskolai bizonyítványok reformja

o   Speciális intézmények: Kísérleti iskolák, Iskolaügyi és Gyermektanulmányi Múzeum, Országos Pedagógiai Könyvtár

o   Tanítóképzés: Tanítóképző akadémiák, Tanítóképző főiskolák, Gyógypedagógiai tanfolyamok

o   Gyermekvédelmi és egyéb gyermek szociális intézmények: Testnevelés, Produktív munka, Művészeti nevelés

o   Azonban ez a sok kezdeményezés, ez a sok terv, ez az ígéretes kezdet mind rövidesen megsemmisült - első világháború kitörése

o   A magyar közoktatás reformtervezete címmel írt munkájában kiemeli, hogy a közoktatást demokratikus alapon kell megszervezni, és alapjául a népiskola kell, hogy szolgáljon.

o   Néhány pont a tervezetből:

°         A közoktatás berendezése azon elvet kövesse, hogy mindenkinek joga van a legmagasabb fokú műveltség eléréséhez.

°         A szakiskolai képzést el kell különíteni az általános képzéstől.

°         Bármely iskola pedagógiai berendezkedése két fő tényezőtől függ: az iskolai oktatás általános kulturális és különösen gyakorlati célmeghatározásától, a gyermek testi és lelki fejlődésétől és egyéni tulajdonságaitól.

°         Szem előtt kell még tartanunk, hogy a gyermekről való gondoskodásnak két iránya van: fejlesztő és megóvó.

°         A közoktatás új rendszere az egyenlőség elvén alapul, s a társadalmi osztályok közötti ellentét megszűntetésére törekszik. Tiszteletben tartja az egyéni szabadságot, de az állampolgári erények és köztudat kialakulását legfőbb feladatának tartja.

°         A közoktatásügyi minisztérium gyökeresen átszervezendő.

o   Néhány fő műve:

°         A gyermek koraérettségéről, A fejlődéstan gyakorlatilag fontosabb fejezetei, A gyermektanulmányozás mai állapota, A lelki élet ismertetése, A gyermek esztétikai érdeklődése, A Gyermektanulmányi Múzeum története, A háború és a gyermek lelke