9. A francia felvilágosodás pedagógiai eszméi
A protestáns pedagógia hatása a polgárosodásra
o A középkori városok talajából szervesen fejlődő polgárság
gondolkodásmódját ekkor már felekezeti hovatartozástól függetlenül sajátos új
vonások jellemezték. Egyre inkább megerősödött az evilági boldogulás
iránti igény.
o Fontos értékké vált: az
anyagi javak megbecsülése, a munka, a fáradhatatlan
hivatásvégzés, józan mértéktartás, becsületesség, kiszámíthatóság
o Ez a korábbi korszakokban gyökerező érték-átrendeződés a
reformáció terjedésével sajátos vallásos megerősítésre talált.
o protestáns életideál
és puritanizmus
o Luther eszméje szerint
minden ember elhivatott, de az üdvözüléshez nem a vakbuzgó ájtatoskodáson át
vezet az út. A harmonikus családi élet, a gyermeknevelés és a tisztes
munkavégzés az, ami az üdvözülés evilági előkészítője.
o Kálvin szigorúbb
ennél: szerinte a munka Istennel szembeni adósság, melyet életünk végéig
törlesztenünk kell. A dologtalan kezekre a bűn leselkedik. Ugyanakkor a
fényűzést is elítéli.
o Lemond minden fölösleges világi hívságról, helyette rendszeres
önvizsgálattal igyekszik meggyőződni saját értékeiről, kiválasztottságáról,
avagy kitagadottságáról. Életét egyfajta "aktív önuralom"
jellemzi, mely sok tekintetben rokon a középkor szerzetesi erényeivel.
o Mindezekből látható, hogy a protestáns életeszmény a
középkori városi polgárság értékeivel összefonódva hogyan adott vallási
hátteret a kapitalizmus gazdasági fejlődéséhez.
o Ennek a vallásos alapokon nyugvó racionális életvezetésnek,
"evilági aszkézisnek" az átszármaztatása abban a korban is a
szülői házban, a családban kezdődött.
o A családi nevelés, a következetesen puritán életmód, a
szülők személyes példaadása útján a polgári középosztály gyermekeinek
többségébe már korán rögzültek a fentebb bemutatott polgári értékek,
erények.
A pietizmus hatása a nevelésre
o
A harmincéves háború -
hihetetlen mértékű anyagi, szellemi és erkölcsi romlás
o
Ennek ellenhatásaként
jelentkezett a protestantizmuson belül egy sajátosan új irányzat, a pietizmus.
o
A pietizmus egyike volt a korszak nagy megtisztulást, újjászületést hirdető mozgalmainak.
o
Elnevezése (pietas =
kegyesség) arra utal, hogy követői a kálvinista racionális vallásossággal
szemben a személyesen átélt kereszténység, a jámbor áhítat, a belső lelki élményekből táplálkozó
vallásosság hívei voltak.
o
A mozgalom atyja Philipp Jakob Spener volt
o A pietizmus kiemelkedő iskolaalapító egyénisége volt August Hermann Francke - Az ő
tevékenysége nyomán terebélyesedett ez az eredendően vallási irányzat nevelési mozgalommá.
o A német városokban a XVII-XVIII. század fordulójára
megerősödtek a városi iskolák. Ezek a "német iskolák" nagy hagyományokkal rendelkeztek német
földön. Az iparosok, kereskedők, hivatalnokok gyermekeit anyanyelvükön oktatták
a polgári életben szükséges praktikus ismeretekre. A vallási – erkölcsi - állapotbéli
kötelességek megismertetése szintén németül történt
o Francke is ilyen "német"
iskolát nyitott, először a
szegények gyermekei számára
o
A beíratott gyermekek
száma rohamosan emelkedett, hamarosan tehetősebb polgárok is kérték gyermekeik
felvételét - külön épületet kellett bérelnie
o
A szegény gyerekeket
ingyen tanította, elkülönítve a tandíjat fizető polgár gyerekektől
o
Francke a rendi
elkülönülés híve volt, ezért nemesek számára 1696-ban külön iskolát alapított
"Pedagógium" néven
o
Francke iskoláiban
arra törekedett, hogy tanulóinak gyakorlatias
tudást, szakmai ismereteket nyújtson,
ezzel segítve elő az életben való mielőbbi boldogulásukat
o
Emellett gondolt az
egyetemen továbbtanulókra is: számukra 1697-ben latin iskolát nyitott
o
A német pedagógus
iskolákon kívül könyvnyomdát, gyógyszertárat és árvaházat is létesített.
o
Halálakor oktatási,
kulturális és népjóléti intézmények egész városrésznyi rendszerét hagyta hátra
o
Francke iskoláiban a
legfőbb cél a bensőséges
vallásos érzület (pietas) kialakítása
volt
o
Francke tevékeny, folytonos jócselekedetekben megnyilvánuló
hitéletre nevelt
o
Nagy fontosságot
tulajdonított a család nevelő erejének és a tanítók személyes
példaadásának
o
A "Franckeanum" iskoláiban a gyakorlatiasság elve
érvényesült
o
Francke a gazdasági
kérdésekkel, s általában a reáliákkal
bővebben foglalkozott, mint elődei
o
Rendkívüli tárgyként
francia nyelvet is tanultak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése