Pestalozzi pedagógiája - a kéz, fej és szív kiművelése
o
A XVIII. századot joggal nevezték a „pedagógia százada”- nak
o
A nevelés-iskoláztatás kérdése egyre inkább
közüggyé vált
o Az
egyetemes embernevelés gondolatából
indult ki a korszak kiemelkedő svájci pedagógusegyénisége, Johann Heinrich Pestalozzi (1746-1827)
is
Tanulóévek
o Pestalozzi
olasz eredetű kereskedőcsalád leszármazottjaként született 1746. január 12-én
Zürichben
o Édesapját
korán elvesztette, ötéves korától édesanyja nevelte féltő gondoskodással
o Az
elemi iskola és a színvonalas latin középiskola után Pestalozzi a híres zürichi
Collegium Carolinum hallgatója lett
o Különösen
nagy hatást gyakorolt a fiatalember gondolkodására Johann Jakob Bodmer, a felvilágosodás szellemiségének
képviselője
o Pestalozzi
hamarosan tagja lett a Bodmer alapította szűk körű irodalmi egyesületnek, a Helvét Társaságnak
o Összejöveteleket,
felolvasásokat, vitákat rendeztek, sőt „Emlékező”
címen folyóiratot adtak ki
o
Ebben Pestalozzi is közölt egy írást „Kívánalmak” címen
o A
Helvét Társaság tagjai - így Pestalozzi is - jól ismerték Rousseau műveit. A
francia filozófus forradalmi gondolatainak hatására tettleg is felléptek a tapasztalt igazságtalanságokkal szemben. Az
uralkodó körök reakciójaként a folyóiratot betiltották, s a társaság néhány
tagját rövid időre fogságba vetették
o Tanulmányait
megszakítva földművelésre adta fejét - birrfeldi
birtok
Neuhof
o Feleségül
vette Anna Schultess-t, egy gazdag
kereskedőcsalád rendkívül művelt és szép leányát, aki szintén híve volt a
felvilágosult tanoknak - egyetlen gyermekük Hans
Jakob, akinek nevelésében a rousseau-i elvek követésére törekedtek
o Pestalozzi
feljegyezte naplójába Jakab fejlődésének minden fontos mozzanatát, s hozzáfűzte
saját pedagógiai gondolatait is.
o Nemsokára
felépültek a gazdasági épületek, s a családi lakóház földszinti része, melyet Neuhofnak neveztek el. A mintagazdaság
azonban csődbe ment.
o Hogy
a gazdaság anyagi helyzetén segítsen, Pestalozzi gyapotfonással kezdett foglalkozni. Ehhez mintegy negyven gyermeket vett magához részben
az utakon kóborló csavargók közül, részben pedig közvetlenül a környék
nyomorúságos körülmények között élő családjaiból.
o
Pestalozzi egyetlen kiutat lát: ha a háziipari munkát összekapcsolják a korszerű mezőgazdasági
munkával. Így a parasztság jövedelme több oldalról biztosítva lenne.
o Amikor
neuhofi birtokán gyermekeket
foglalkoztatott akkor elsősorban nem a gazdasági haszon reménye vezérelte. Pestalozzi mindenekelőtt nevelni akarta a
szegény gyermekeket. A gyermekmunka nála elsősorban pedagógiai eszköz volt.
o Pestalozzi
neuhofi kísérlete akkor is gazdasági
utópia lett volna, ha kedvezőbbek a működés feltételei. Ő maga nem rendelkezett megfelelő gazdasági
ismeretekkel
o Anyagi
támogatás nélkül eleve bukásra ítélt,
irreális vállalkozás volt
o A
kísérlet pedagógiai hozama viszont
kétségtelen. Pestalozzi a nevelés történetében először intézményesítette a munkára nevelést
o Emellett
oktatásukat sem hanyagolta el. Az írás,
olvasás, számolás és vallási ismeretek tanításán túl a fiúkat megismertette
a korszerű növénytermesztés eljárásaival
o A
lányokat bevezette a háztartás vezetésébe
Egy remete esti órája c. mű
o Neuhof
végnapjai közepette vetette papírra első igazán jelentős pedagógiai munkáját,
az „Egy remete esti órája” című
művét. Az 1780-ban megjelentetett írás –címe- pontosan kifejezi alkotójának
lelkiállapotát, a magára maradottság nyomasztó érzését.
o Az
„Egy remete esti órája” összefüggő
aforizmák sorozata
o Pestalozzi
azt a programot vázolta föl benne, amelynek megvalósítása Neuhofban kudarcba fulladt,
és amelynek megvalósításán később mintegy fél
évszázadon át fáradozott
o A nevelés legfőbb célja eszerint az ember
felemelése az igazi humanitás fokára - teljes
körű kiművelése útján valósítható meg
o Pestalozzinak
ez a felfogása a kor humanitáseszményét
tükrözi: az embernek minden belső erejét,
képességét arányosan, harmonikusan ki kell fejlesztenie.
o Az
„Egy remete esti órája”-ban
Pestalozzi már megfogalmazza azt a pedagógiai gondolatot, amely később közismertté
vált: a nevelés legközelebbi, s egyúttal
legfontosabb köre a család.
Lénárd és Gertrúd c. mű
o Pestalozzi
szerette volna gondolatait szélesebb
körben is ismertté tenni. Ezért négyrészes
regénysorozatot jelentetett meg kifejezetten az egyszerű nép számára. Ennek
első kötete 1781-ben jelent meg „Lénárd
és Gertrúd” címen.
o Pestalozzi
regényének legfontosabb alakja Gertrúd,
a tiszta lelkű, erős akaratú édesanya.
Elkeseredett harcot folytat azért, hogy züllött férjét visszavezesse a
családjához, s közben gyermekei
neveléséről sem feledkezik meg.
o A
„Lénárd és Gertrúd” első kötete mestermű. A falu életét rendkívül kifejezően,
hitelesen ábrázolja. Alakjai élők, a cselekmény és a gondolatiság egyensúlyban
van.
o Fontos pedagógiai tanulságok vonhatók le.
Az olvasó nyomon követheti, hogy a falu tanítója (Glülphi) és jóakaratú új bírója (Gyapot Meyer) hogyan
szervezik meg az iskolát. Ebben az iskolában az írás, olvasás, számolás
készségének elsajátítása mellett munkaoktatás
is folyik.
o A munka és az oktatás tartalmi
összeolvasztásáról nincsen szó. A gyerekek fonás közben olvasnak vagy
énekelnek- a kétféle tevékenység párhuzamosan
fut.
o A
„Lénárd és Gertrúd” első kötete hatalmas siker - „Francia Köztársaság Polgára” cím
o 1782-ben
adta ki második népkönyvét, „Kristóf és
Elza” címen. Ez a mű tulajdonképpen nem más, mint az előző könyv
értelmezése, magyarázata
„Vizsgálódásaim a természet
menetéről...”
o Pestalozzi mindenekelőtt gyakorlati nevelő
volt. Írásainak nagy része is a pedagógia gyakorlati kérdéseivel
foglalkozik.
o 1797-ben
adta ki a „Vizsgálódásaim a természet
menetéről az emberi nem fejlődésében”című művét. A szerző szándéka vele
elsősorban saját emberfelfogásának belső tisztázása volt.
o
A „Vizsgálódásaim...”-ban Pestalozzi az emberi természetről alkotott nézeteit fejti ki, megalkotja saját
antropológiáját.
o Az
elsődlegesen „állati”, animális természet
sem előzmény nélkül való. Pestalozzi Rousseau-val
együtt azt vallja, hogy az ember eredendően
jó, romlatlan, amíg vágyai és képességei harmonizálnak egymással. Ez a
tünékeny idill már abban a pillanatban felbomlik,
mihelyt a csecsemő felsír: nem képes önállóan szükségletei kielégítésére. A
másik embert eszközként használja, az édesanya lesz az elemi igények
kielégítésének eszköze.
o Pestalozzi
az ember etikai fejlődésének három
fokozatát különíti el.
o „Természetes
állapot” Önzés, félelem, gyűlölet
jellemzi ezt a szintet.
o „Társadalmi
állapot” A társas együttélés, s ennek szabályozója, a jog megkönnyíti a szükségletek
kielégítését – de a társadalmi állapot labilis,
bizonytalan
o Csak a
„tiszta erkölcs” állapota nyújt az ember számára harmóniát. Ide mindenki egyéni erőfeszítéssel juthat el
Stans
o A
kormány 1798 decemberében Pestalozzit bízta meg azzal, hogy a gyerekek számára
árvaházat létesítsen- pénzzel is támogatta. Épületet is rendelkezésére
bocsátott. Nyolcvan gyermeket
gyűjtöttek össze. Az a néhány hónap szinte minden erejét felőrölte. A lakosság bizalmatlanul fogadta: a stansiak katolikusok, Pestalozzi viszont protestáns volt, s ráadásul az új
kormány embere.
o Egyedül
fogott hozzá az árvaház működtetéséhez egy idős gazdasszony segítségével
o Intézetében
azt kívánta elérni, hogy a gyermekek, úgy éljenek, mint egy nagy családban. Felismerte, hogy az erkölcsi érzelmek felkeltésének, az
erkölcsi tapasztalatnak meg kell előznie az erkölcsi oktatást.
o Ő
a gyakorlatban is megvalósította a „természetszerű”
pedagógiát, míg Rousseaunál ez csak álom maradt. A gyerekek sajátosságaira épít, egyéni
fejlődésüket is figyelembe veszi a módszerek kiválasztásakor
o Pestalozzi
figyelme eközben az oktatás és a képzés
elemi egységei felé fordult. Ettől kezdve tehát didaktikai-metodikai kérdések foglalkoztatták
o be kellett zárnia intézetét – hadikórház
o a gyermeki személyiség köré rendeződő
intézeti-nevelőotthoni nevelés első szintézise az övé.
o Más
irányba terelte az érdeklődését: didaktikával,
az oktatási módszerekkel foglalkozott.
Burgdorf
o Felgyógyulása
után egy kis város, Burgdorf elemi
iskolájában folytatta a munkát. Iskolamesterként tanított tovább. Tovább
foglalkozott „az elemi értelmi képzés”
problémájával, az elemi oktatás módszereinek tökéletesítésével.
o
új módszer: egyszerre tanította
növendékeit
o új alapokra helyezte a népiskolai pedagógiát
o Nyolchónapos
munka után a városi iskolabizottság egy nyilvános vizsga alkalmával elragadtatott hangon nyilatkozott az
elért eredményekről
o „Nevelésügy barátainak társasága”, amely
melegen támogatta Pestalozzi erőfeszítéseit - Októberben a burgdorfi kastélyban
megnyithatta új intézetét
o Eszményképe
egy olyan intézet volt, amely magába foglalja a nevelőintézetet, az iskolát, a szegénynevelő házat és a tanítóképző
szemináriumot
o középrend nevelőintézete jött létre és
egy „alsó fokú mesterképző szeminárium”,
ez utóbbi akadozva haladt. Most az általános
embernevelés kérdései foglalkoztatták.
o Hírneve nőttön-nőtt. Itt írta az „Anyák könyvé”-t (1803), a „Szemlélet ABC”-jét (1803)
Hogyan tanítja Gertrúd
gyermekeit?
o Az
1801-ben írt könyvben Pestalozzi a természetszerű
pedagógia útmutatásait veszi kiindulási alapul.
o tiszta, világos fogalmak
o a megismerés folyamatában éppúgy, mint a
gyermekekben szunnyadó feltételezett képességek felderítésében
o Felderíti
a „szám”, az „alak” és a „szó” elemi
pontjait, szemléleti elemet. Tehát arra a kérdésre keres választ, hogy
1. Hány és hányféle tárgy áll előtte;
2. milyennek látszanak ezek, milyen az alakjuk
és milyenek a körvonalaik;
3. mi a nevük; hogy jelenítheti meg maga előtt
egy-egy hanggal vagy szóval ezeket a tárgyakat.”
o a
népiskolai oktatás középpontjába az anyanyelv
került
o behatóbban
foglalkozott a számtan- és a rajztanítás didaktikájával
Yverdon
o didaktikájának
középpontjában az újszerű szemléltetés
áll
o „szemlélet” kialakítása - a tárgy „külső” érzékelésével szorosan
összefonódik ugyanennek a tárgynak a „belső” megtapasztalása, a hozzá való
személyes kötődés, érzelmi átélés kialakítása is
o Népiskolai
didaktikájában tehát harmonikus egységbe
ötvöződött az érzékszervi úton szerzett közvetlenül hasznos ismeretek nyújtása
a gyermek képességeinek fejlesztésével.
o Megszületett
az ún. „beszéd- és értelemgyakorlat”
elnevezésű népiskolai tantárgy is.
o Az
intézet a XIX. század elejének leghíresebb nevelőintézetévé fejlődött - Falai
között elsősorban a pedagógusmesterségre
való előkészítés folyt.
o Figyelemre
méltó, hogy Pestalozzi a maga korában elsősorban a népiskolai pedagógia megújítójaként, az elemi ismeretek „szemlélet”-alapú
oktatásának elméleti és gyakorlati szakembereként vált közismertté
o 1824-ben
be kellett zárni. Pestalozzi csalódottan,
elszegényedve vonult vissza
o Hatása
nemcsak térben, hanem időben is rendkívüli: a
XIX. század végének és a XX. század elejének számos reformmozgalma vezethető
vissza az ő szellemi örökségére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése