8. John Locke munkássága
o Locke gyermekévei alatt a puritanizmus vallásosságának
légkörében élt
o Hitbéli meggyőződése és sajátos filozófusi gondolkodásmódja
együttesen befolyásolta emberképének kialakulását, pedagógiai gondolatainak
formálódását
o Már oxfordi diákévei alatt papírra vetette az emberi
élettel kapcsolatos fölfogását
o Ebben a korai jegyzetében kifejti, hogy az ember
kötelessége a boldogság keresése, és a nyomorúság kerülése. Az
angolszász filozófiában általánosan elfogadott erkölcsi normából indul ki.
o Milyen értékeket tart nélkülözhetetlennek az emberi
boldogság eléréséhez?
·
Az egészség megőrzésének jelentőségét: higiéniai, egészségügyi célokat és a felüdülést szolgáló
sportok
·
A jó kedv az
önmagában bízó ember optimizmusa.
·
A tudás mint
érték összhangban van a természetet vizsgáló empirizmus filozófiájának
térhódításával, egyre inkább a matematikai-természettudományos módszerekkel dolgozó
tudományágak felé fordult
·
A jó cselekedet
minden keresztény kötelessége. A kálvinisták szerint ez az üdvözülés szükséges,
de nem elégséges feltétele. Végső soron maga az áhított túlvilági boldogság
reménye tartja vissza a hithű puritánust attól, hogy engedjen a „pillanatnyi
gyönyörűség ingerének”.
·
Locke embereszménye a gentleman. Olyan tehetős ember, aki jól tud a világban forgolódni,
tevékenykedni.
A gentleman nevelésekor a következő célokat tartja szem
előtt:
1.
erős,
egészséges test
2.
erényes,
vallásos lélek
3.
praktikus
ismeretek
o A reneszánsz humanistáihoz hasonlóan feltétlenül hisz a nevelés
emberalakító erejében.
o A gyermeknevelésről írt „Gondolatok...” jelentős részében az
orvos Locke nyilatkozik meg.
o Könyve elején részletekbe menő gyakorlati tanácsokat ad a
szülőknek, hogyan őrizhetik meg gyermekeik egészségét.
o Mindenekelőtt a gyermekek dédelgetése, túlzott kényeztetése
ellen emel szót
o Feltehetően saját gyenge fizikuma is közrejátszott
abban, hogy rendkívül nagy súlyt fektetett a gyermekek egészséges
táplálkozására, testük fokozatos edzésére. Tanácsai a maga korában - amikor a
mindennapos tisztálkodás még a királyok körében sem volt általános -
forradalmian újnak számítottak. Bő ruházatot, egyszerű de tápláló ételeket,
friss levegőn való gyakori tartózkodást, sok mozgást, úszást ajánl.
o A bort és az erős italokat kerülendőnek tartja, helyettük sör
fogyasztását ajánlja gyermekeknek is.
Erkölcsi és
vallási nevelés
o Az ember legfőbb értékmérője nem a tudás, hanem az
erkölcsiség - hirdeti Locke (felelevenítve
a Quintilianustól eredeztethető gondolatot).
o Locke a magánnevelés híve, bár elismeri a nyilvános
iskoláztatás előnyeit is.
o Házitanítót, magánnevelőt kell tehát a gyermek mellé
fogadni
o Az erkölcsi nevelés legfontosabb feladata - a test
edzéséhez hasonlóan – a lélek „edzettségének” kialakítása.
o A szigorú nevelés Locke-nál nem jelentett egyet a verés
elfogadásával. A testi fenyíték lealacsonyítja, megalázza a gyermeket,
rabszolgákhoz méltó büntetés, amely rabszolgalelket hoz létre. Elfojtja
életkedvüket, meghunyászkodó, kishitű embereket formál belőlük.
o A verés csak legvégső esetben: nyílt ellenszegülés,
megátalkodott hazudozás esetében alkalmazható - hangsúlyozza Locke.
Melyik nevelési módszert tartja a legfontosabbnak?
o
a személyes
példaadás
o Mit sem érnek a szép szavak, ha a nevelő csak intelmeivel,
s nem cselekedeteivel próbál a gyermekre hatni. Ők ugyanis sokkal inkább a
rossz példát követik, mint az elkoptatott frázisokat.
o A gyermekek vallásos nevelését korán el kell kezdeni –
Isten, imák, bibliai történetek
o A Biblia válogatás nélküli olvastatását elveti
Az értelem nevelése
o Locke megkísérli összeegyeztetni a Bacon-féle
empirizmust Descartes racionalizmusával. Bacon és követői az érzékszervi
tapasztalásra helyezték a hangsúlyt, Descartes és hívei pedig a kritikus észre és
a velünk született eszmékre
o Locke átveszi az empirizmus
o Tagadja viszont a velünk született eszméket, ideákat. Az
emberi lélek születéskor olyan, mint a tiszta lap („tabula rasa”).
o Az ész, az elme tehát a tapasztalásból meríti a
tudásanyagát. E tapasztalás forrása Locke
szerint kettős: egyrészt a külső világ megtapasztalása az érzékelés
(sensuation) útján, másrészt pedig a belső reflexió (reflection). Ez
utóbbi nem a külső világ mechanikus tükröződése a tudatunkban, hanem egyfajta
belső „eszmélődés”
o az értelem működését, a belső tudatfolyamatokat is hangsúlyozza
o praktikus ismereteket kíván adni neveltjének
o A művelt (de nem tudós!) úriember, a gentleman érdekeit tartja szem előtt, amikor a
tanítandó ismeretköröket összeállítja.
o Az alapvető készségek közül az olvasást igen korán
taníthatónak tartja
o Locke mindent elkövet azért, hogy az alapkészségek
tanulását könnyeddé, játékossá tegye.
o A leendő gentleman számára szükséges tárgynak tartja még a rajzot
és a gyorsírást is
o Idegen nyelvek közül
mindenekelőtt a franciát tanítja, és csak ezután a latint
o További hasznos tantárgyak még: az anyanyelvű fogalmazás,
történelem, földrajz, csillagászat, számtan és mértan, könyvvitel, jogi
ismeretek, etika
o A sportok közül a vívást az akkoriban fellángoló
párbajszenvedély miatt nem ajánlja.
o Locke embereszménye, a „gentleman” tehát egyfajta szenvtelen,
józan ember, akit a művészetek
szépségei „hidegen hagynak”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése