18. Közösségi koncepciók (Kerschensteiner, Makarenkó, Sík Sándor)
Georg Kerschensteiner
o
Kerschensteiner tanítóképzőt végzett, majd a müncheni egyetemen tanult
matematikát. Tizenkét esztendeig különböző középiskolákban tanított, közben a
würzburgi és müncheni egyetemen botanikai, zoológiai és geológiai tanulmányokat
folytatott. 1895-ben Münchenben iskolatanácsosnak nevezték ki.
o Legfontosabb művei:
°
„Az állampolgári nevelés fogalma” (1911)
°
„A munkaiskola fogalma (1912)”
°
„Az egységes német iskolarendszer” (1916)
|
°
„A művelődési folyamat alapaxiómája” (1917)
°
„A nevelői lélek és a pedagógusképzés problémája” (1921)
°
„A művelődés elmélete” (1926)
|
o
Kerschensteiner
munkaiskola - koncepciójának megfogalmazásakor Herbart pedagógiájából indul ki
o
A nevelés célja szerinte
a jellemes ember, a hasznos állampolgár, de ezt nem a képzetek gyarapítása, az
oktatás útján kívánja elérni, hanem a munkavégzés segítségével. Az iskolának a jövendő
hivatásra kell előkészítenie a gyermekeket, s mivel az emberek többsége fizikai
munkát végez, a tömegek iskolájának erre kell alkalmassá tenni növendékeit.
o
1908-ban Zürichben
tartott előadást „A jövő iskolája a
munkaiskola” címmel. Itt szólított
fel először a tanulóiskola elleni küzdelemre: „a könyvek és füzetek iskolája”
gyermekellenes, hiszen a gyermek
aktív, szociális lény.
o
A munka egyúttal közös tevékenységet, együttműködést is feltételez. A munka az
erkölcsi-szociális nevelés eszköze.
o
Az iskolát tehát munkaközösségi szellemben szervezte meg. Minimális ismeretanyag
mellett mindenekelőtt a munka
örömteli végzésének képességét kívánta
növendékeinek nyújtani. A
tömegeknek - az alapismereteken túl - nincs szükségük magasabb szintű általános
képzésre.
o A munkavégzés folyamatát a következő fázisokra tagolta:
1.
a feladat tudatosítása
2.
tervek elkészítése
|
3.
a tervek, elképzelések megvalósítása
4.
az elkészült mű értékelése
|
o
A gyermek átélje a munkavégzés minden fázisát, és azokat egyfajta önvizsgálat keretei között vesse egybe a
követelményekkel
o
A gazdasági érték
létrehozását nem tartotta lényegesnek,
és az ismeretszerzést is másodlagosnak tartotta.
o
Kerschensteiner határozottan elzárkózott a munkaiskola
megvalósítására irányuló más jellegű törekvések elől. Szerinte a gyermekben elsősorban a
mechanikus munkavégzéshez szükséges gépies
készségeket kell kialakítani.
o
Iskolarendszerre
vonatkozó elképzeléseinek kifejtése során az egységesség elvének fontosságát
hangsúlyozza. Iskolakoncepciójára mégis inkább a differenciálás jellemző - csak az elemi iskola első négy
osztálya egységes, az utána következő iskolatípusok (gimnázium, középiskola,
szakiskola stb.) már különböző
tagozatok felé irányítják az
eltérő érdeklődésű és képességű gyermekeket.
o
A „szellemi munkára
hivatottak” nem taníthatóak együtt a „gyakorlati beállítottságúakkal”, mert
különben kölcsönösen hátráltatnák egymás fejlődését
o Az egységet nála nem az egységes alapműveltség biztosítása
jelenti, hanem a nevelés egységes
alapelve.
o
Mindezekkel együtt
Kerschensteiner a munkaiskola koncepciójának olyan kiemelkedő elméletalkotója
volt, aki teóriáját a gyakorlatban is realizálta.
Anton Szemjonovics Makarenko
o
Pedagógiája sajátos
helyet foglal el az orosz-szovjet pedagógia történetében
o
Makarenko a poltavai tanítóképző főiskolán végzett 1917-ben
o
Pályafutását elemi iskolai
igazgatóként kezdte
o
1920-ban kapta a
feladatot, hogy fiatalkorú bűnözők számára Ukrajnában, Poltava mellett
szervezzen munkatelepet. Ez a telep, amely később Gorkij nevét vette föl, ismertté tette Makarenko
nevét. 1928-ban kénytelen volt megválni a Gorkij-teleptől.
o
Kijevbe költözött,
ahol a gyermek-munkatelepek ügyosztályának lett helyettes vezetője. 1937-től
haláláig Moszkvában élt.
o
Az októberi forradalom
utáni Ukrajnában különösen nagy gondot okozott a csavargó, bűnöző gyermekek hatalmas
tömege. A gondok enyhítésére 550 gyermekotthont létesítettek, ahol mintegy 45
ezer gyermeket lehetett elhelyezni. Ezek között az intézmények között volt a
Makarenko vezette Gorkij-telep és a Dzserzsinszkij-kommuna. Emellett léteztek olyan telepek is, ahol a
gyermekek nagy részét cselédsorban tartották.
o
A csavargó
gyermekekkel való bánásmódról éles vita bontakozott ki a korabeli
pedagóguskörökben. Makarenko határozottan szembeszállt az elméleti neveléstan hivatalnokaival, akik nem voltak képesek
kapcsolatot teremteni a hétköznapi gyakorlattal.
o
Amikor Makarenko
1935-ben a gyakorlati nevelőmunkát befolyásos hivatali pozícióval cserélte fel,
ez nemcsak pedológus ellenfelei fölötti győzelmét szimbolizálta, hanem egyben
új korszak kezdetét jelentette a szovjet pedagógiában.
o
A veszélyeztetett
helyzetből kiemelt csavargó gyerekek kolóniáiban a „közösség diktatúrájának” segítségével, a katonai fegyelem eszközével
építette le a gyerekek bűnöző múltjából fakadó egoista tendenciákat. A szűk
körű egyéni érdekek helyébe a szűkebb-tágabb közösségek életét szabályozó,
orientáló „értékes perspektívák”, közeli
és távoli célok rendszerét helyezi. + termelőmunka
o
Makarenko felfogása
szerint a moralitás a
szocialitással egyenlő. Csak a „közösségi
hangszerelésű” pedagógia képes arra, hogy megteremtse a „világforradalom frontján küzdő
szovjetember” típusát.
o
Ez a pedagógia más,
mint a századforduló táján megerősödő gyermekközpontú reformpedagógiai
irányzatok.
o
Makarenko pedagógiája
világszerte ismertté vált.
o Legismertebb
művei:
°
„Pedagógiai
hősköltemény” (1925-1935)
°
„Az 1930-as menet” (1930)
°
„FD-1” (1932)
°
„Zászlók a
tornyokon”
(1936-1938)
o Neveléstani koncepciója az ötvenes-hatvanas években
leegyszerűsítve, dogmává merevítve döntően befolyásolta a szovjet típusú
közép-kelet európai országok iskoláinak nevelési-oktatási gyakorlatát.
Sík
Sándor
o
A sajátosan magyar
cserkészideál megfogalmazása Sík
Sándor nevéhez fűződik, aki
1915-ben tartott előadásában rámutatott: a cserkészet célja a jellemes személyiség kialakítása.
o
Jellemes személyiség az,
aki egyéni önfejlesztő munkával igyekszik saját magát minél teljesebb emberré, minél jobb
magyarrá formálni.
o
Modern pedagógia volt tehát a magyar cserkésznevelési koncepció, akárcsak a
szellemi előd, Baden-Powell felfogása. Nemcsak a reformpedagógia
hatásait olvasztotta magába, de érződik rajta
Fináczy Ernő értékpedagógiája
és Imre Sándor nemzetnevelés-elmélete is.
o
A magyar
cserkészmozgalom célkitűzései erőteljesen különböztek az első világháború utáni
hivatalos magyar közoktatás-politika nacionalista törekvéseitől.
o A magyar cserkészet a húszas-harmincas években is ellenállt
minden militáns törekvésnek, s nem
volt hajlandó „katonai előképzővé” silányítani a mozgalmat.
o
1922-ben megjelent „Magyar
Cserkészvezetők Könyve”
o
Sík Sándor ebben a
könyvben is a cserkészet igazi
humánus értékeit kínálta fel,
olyan értékeket, melyekben egyetemes emberiség és magyarság egymásra találhat.
Ugyanakkor éles kritikával illeti a kor „magyarkodó magyarjait”.
o
A hazai
cserkészmozgalom igen érzékeny volt a társadalmi-szociális kérdések iránt. A
fiatalok ilyen irányú érdeklődésének fejlesztését szolgálta a húszas évek végén
meginduló regöscserkészet. A
falujárások során a fiatalok - a néprajzi értékek megismerése mellett -
rádöbbentek a parasztság sürgős megoldást igénylő társadalmi problémáira,
megláthatták a társadalmi feszültségek forrásait.
o
1939-ben az egyre inkább jobbra tolódó magyar kormány nyomására az
országgyűlés elfogadta az ún. honvédelmi
törvényt.
o
1942-ben megszüntették
a Magyar Cserkészszövetséget, és az újonnan szervezett Magyar Cserkészmozgalom
élére egy tábornokot állítottak.
o
Annak ellenére, hogy
1942-1944 között a magyar cserkészet felső
vezetésében valóban militarista és szélsőségesen nacionalista szellem
uralkodott, „lent”, magukban a
cserkészcsapatokban mindebből szerencsére alig
érződött valami.
o
Főleg az egyházi vezetés alatt álló csapatok tudták megőrizni a humánus
cserkészpedagógia szellemét a háborús uszítás közepette. Továbbra is intenzíven
folyt a cserkészcsapatok országjárása, falukutatása.
o
A magyar cserkészmozgalom pedagógiai jegyeit illetően:
°
modern, korszerű pedagógia volt,
neveléstudományi és pszichológiai szempontból egyaránt;
°
hatékony pedagógia volt: tízezreknek biztosított derűs egyéni és közösségi
fejlődést eredményező gyermek- és ifjúkort;
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése